Összes oldalmegjelenítés

2011. október 7., péntek

Mégsem olyan rossz ez a város

Ami azt illeti nagy reményeket fűztem ehhez a városhoz, de amit első nap láttam az nem volt valami nagy szám. Persze lehet, hogy csak azért volt rossz kedvem, mert eláztak a cuccaim, mert mindig szakad az eső, akárhová megyek, és már kezdem megunni, vagy mert a hostel nem olyan nyerő. A lényeg, hogy úgy indultam neki reggel a városnak, hogy nem sok kedvem volt hozzá.
Amúgy az ébredés is tök fura volt. 9 körül keltem fel, és még MINDENKI aludt. Nem is nagyon mozgolódtak, hogy fel akarnának ébredni. 12 ágyas "szobáink" vannak, és tökre nem szeretek így halkan készülődni. Ez nem jelenti azt, hogy otthon feltúrom az egész lakást, meg belerúgok a cintányérba minden percben, de néha zörgök meg minden. Persze itt is zöröghetnék, de nem akarom zavarni a többieket.
Na mindegy… megkajáltam, feltöltöttem a vizespalackomat (szigorúan forró vízzel, annyira forróval, hogy kicsit meg is olvadt a palack(!), kemény mi?), aztán elindultam. Tegnap kifaggattam az éjszakás csajt, hogy miket érdemes megnézni, meg egy otthoni kollégámat is megkérdeztem, aki tanult itt egy fél évet. Asszem fél évet.
Szokásomhoz híven gyalog vágtam neki a betondzsungelnek, de nem bántam meg. Bár kezdek már fáradni, gyakrabban ülök le egy italra, mint az elején, de azért sok dolgot látok. Little Indiával nyitottam, aztán kicsit benéztem az arabokhoz is. Utána meglátogattam pár plázát a felhőkarcoló-negyedben, majd jöttek az igazi felhőkarcolók.
A plázák kicsit kitoltak velem. Egy csomó össze van kötve egymással, de az emeleten. És szerintem több az összeköttetés, mint a lefelé vezető lépcső. Szóval mire végre sikerült lejutnom, kiderült, hogy tök rossz helyen vagyok. Vagyis annyira azért nem voltam rossz helyen, mert láttam valami spéci Lamborghinit, meg egy csomó más szép autót, de a tengerpart nem volt sehol. Aztán nagy nehezen megtaláltam, közben fényképeztem mindenféle érdekes épületet, és akkor egyszer csak megpillantottam! Őt! ŐT! Ez az épület valami fantasztikus. Első látásra beleszerettem! Csináltam fényképeket is, azt majd szokásos módon a távozásom után töltöm fel, addig csak ez a link. Marina Bay Sands a becsületes neve.
Fel is mentem a magasba, az 57. emeleten van a kilátó, itt megittam egy forró teát, közben dolgozgattam a beszédemen, de még mindig nincs kész. Szuper jó a kilátás innen mindenre, többek között a tengerre is, ami TELE volt hajókkal. Emlékeztek még a Trója elejére, amikor mennek a görög hajók Trója ellen? Hát kb. olyan látvány volt ez is.
Az 56. emeleten (mert igazából 2 szintes volt a kilátó) kipipáltam egy újabb eddig még teljesítetlen dolgot az életem listáján. Hogy is fogalmazzam meg szépen: szartam egyet 56 emelet magasan. Igaz, egyáltalán nem kellett, de úgy voltam vele, hogy mikor lesz megint lehetőségem erre, hát nagy nehezen produkáltam valamit. Szerintem totál hülye vagyok, de a gondolat, hogy elszalasztok egy ilyen lehetőséget egyszerűen nem hagyott nyugodni. Vajon beszéljek erről egy orvossal?
Miután kigyönyörködtem magam a látványban (itt már megint az előttem elterülő városra utalok), lelifteztem, majd sétáltam egy nagyot még a felhőkarcolók között, megnéztem pár szép épületet, aztán elmentem Toastmasterre.
Kicsit elszámoltam a távolságot, sokkal messzebb volt a klub a metrótól, mint hittem. És megint elkezdett esni. Kezd már nagyon elegem lenni az esőből. Komolyan mondom, Bangkok óta MINDEN NAP, KIVÉTEL NÉKLÜL megázok. Kurva idegesítő!!! Már bocsánat a stílusért, de tényleg.
A TM meeting amúgy nagyon jó volt, még pizzát is kaptunk, sok új emberrel beszélgettem, többek között egy testbeszéd trénerrel, aki Allan Pease-től tanult! Ha nem tudod ki ő, nézz utána! A testbeszéd, meg interpersonal communication egyik legnagyobb alakja. (Tessék, utána néztem helyetted.) Két DTM is volt a meetingen (az egyik ez a fickó), és végre, életemben először hallottam olyan értékelést, ami elég direkt volt még az én ízlésemnek is. Table Topicsban beszéltem, de a testbeszéd tréner elhalászta előlem a győzelmet.
Este haza, megint fél kettő múlt, de legalább megterveztem a holnapi napom, megírtam a megírni valót, és már le is zuhanyoztam. Balra el! Pá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése